A téli etetés és a nyári fürdős megfigyeléseim egyik kedvenc kis madara. Nagyon aranyos a kis sötétnarancs színű mellénykéjével, a kis gomb szemeivel. A természetben járva az erdők szélén, bokrokban is találkoztam már vörösbegyekkel. Tapasztalatom szerint elég óvatos madárka. Egyszer télen azonban egy rácáfolt erre. A városban egy bokorban üldögélt és közeledtem felé, nem zavartatta magát. Egész egy méterre voltam tőle és még mindig ott ült, nem zavartatta magát. Fényképezőgép akkor nem volt nálam, sajnos. Azért nem felejtem el, hogy szinte karnyújtásnyira lehettem egy piciny vörösbegytől.
Az alábbi képek a Dombay-tónál készültek 2013.10.29-én. Csodaszép énekükkel vettek le a lábamról a vörösbegyek, akikkel találkoztam. Csak későn jutott eszembe, hogy a hangjukat is "haza kellett volna hoznom".
Mikor a madárkáról olvastam, meglepődtem, hogy csipkemadárnak is hívják. Télen a lakott területeken vagy közelében vészeli át a hideg napokat. Rovarevő, de ősszel szereti a bogyókat dézsmálni. A madárka hossza 14 cm, testsúlya kb. 19.5 g. Szárnyfesztávolsága 26 cm. Magyarországon a hegyes és dombvidékeken fordul elő. Szereti a dús aljnövényzetű erdőket, de a kertekben is előfordul. Évente kétszer költ. A tojó 13-14 napig kotlik az 5-7 tojáson. A fiatal vörösbegyek 12-15 nap múlva repülnek ki.
A vörösbegy a madarak osztályába, a verébalkatúak rendjébe és a légykapófélék családjába tartozik. 1996-ban az év madarának választották.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése