Vörös vércse

A város határában pillantottam meg az út melletti fán a szarkát. Azonnal megálljt parancsoltam a négykerekűnek. Mire kiszálltam az autóból a szarka elreppent. De!! Volt más, azaz mások. Ragadozó madarak és apró madárkák ücsörögtek és repdestek az egyik fán. Volt egy nagyobb madár, aki "szitált" a levegőben. Már olvastam róla, hogy a vörös vércsék vadásznak így. Érdekes. Egyhelyben lebegteti a szárnyait és hirtelen lecsap a kinézett falatra. Azután vagy egy villanyoszlopra vagy egy faágról kémlelt és ismétlődött. Újra elreppent a tarló fölé, szitált a levegőben és megint hirtelen, mélyrepülésben bekapott egy falatot. Azt, hogy milyen élelmet talált, nem láttam, de biztos volt belőle elég, mivel többször is ismételte.

Ez utóbbi pár napra rá készült. Csak kíváncsi voltam, hogy ott van-e még? Messze ugyan, a Canon sx50-es fényképezőgépem 200-as zoomjával került megfelelő látótávolságba. Kicsit üldögélt az ágon, azután odébb állt.