A tegnapi délelőtt felettébb izgalmas volt. A jó levegő és valamilyen tó hiánya miatt a Málomi-tóhoz kirándultam. Reggel 9 tájban már sütött a nap. Jó idő ígérkezett. Mikor kiszálltam az autóból hallottam a kismadarak zsibongását. Tavaly találkoztam itt őszapókkal és nem titkolt célom volt újra összefutni velük. Ismét csak próbálkozás volt, mint az utóbbi alkalmakkor. Azonban kárpótolt az a sok madárfaj, akik épp erre jártak. Egy zöldküllőt kétszer is láttam, de képet sajnos nem sikerült készítenem róla. Na de lássuk a többi madarat! Kiemelem a sokaságból a meggyvágókat. Úgy látszik szeretik ezt a környéket, már láttam itt példányt. A legizgalmasabb volt, amikor távolról megpillantottam, hogy egy kis pocsolyában vidám fürdőzés folyik. Akár a népfürdő! Több madárfaj is csatlakozott, hogy a picit tavaszias napon felfrissítse tollruháit. Erdei pintyek, zöldikék, egy pár kenderike, fekete rigók, hozzájuk a meggyvágó is csatlakozott, sőt egy kékcinege is érkezett, de nem volt ínyére a fürdés. Ahogy óvatosan közelítettem, a rendkívül érzékeny madárcsapat persze elszelelt. Szerencsére odébb is volt a hóolvadásból maradt tócsa, ebben is madárfürdőzés folyt. Jobbnak láttam távolról figyelni, innen készítettem pár képet az önfeledt fürdőzésről, amit kár lett volna megzavarni.
Máshol tengelicek csiviteltek. Olyan szép színes madár, kimondottan üdítő látvány a téli napok szürkeségében. Szajkókkal is összefutottam, jobbára egyik helyről a másikra repültek. Egyikükkel sikerült bújócskázni, de el is csíptem és megörökítettem.
A tó közepén tátongó nyílt víz köré tőkés récék telepedtek.
A tó közvetlen szomszédságában van a rét, amit sosem hagyok ki, mert itt láttam már fácánokat, rókát és nem egyszer találkoztam ücsörgő egerész ölyvvel. Most is egy távoli fán kémlelt, hiába, közeleg az ebédidő.
