Téli madáretető

2019. február
Barátposzáta




2018. március, fenyőrigó.  Az almát pillanatok alatt bedézsmálta, még a héját is. Bemutatta miként tud a gyümölcs gyorsan átalakulni. Amúgy örültem a látogatásának. 





2016 január 29. Két tengelic kóstolgatta a kitett magokat. 








Etető a Dömörkapunál




2014.
Eddig a  hosszan elnyúló ősz nem késztette a madarakat, hogy meglátogassanak. A dec. 27-i hóesés fekete rigókat hozott. Végül egy madár uralja a terepet.

Fakopáncs az egyik mecseki etetőnél.




2013.

Az ősz is már elmúlt. Akárcsak tavaly az évszak közepén felkészültem a téli madáretetésre. Nem érkezett még egy madár sem. Nem mintha velem lenne bajuk, hanem egyszerűen a környékben is roppant kevés a madár. Nyáron is a kánikula idején a madarak valahogy eltűntek. Élettelen volt az erdő nélkülük. 
2013. 12.17). Az erdőben is kb. tizede a tavalyinak a madarak száma. Van egy erdei etető, az elmúlt évben nagy volt a zsibongás ott. Pedig akkor is csak villámlátogatást tettem oda, éppúgy, mint vasárnap. Csak néhány cinegét láttam és két fakopáncsot, egy erdei pintyet. Majd meglátjuk mit hoznak a hideg, havas napok. 



Nagy fakopáncs


Az úttól balra van egy szikla, oda szálltak le a madarak. 


Balkáni fakopáncs









Ti csak várjatok a sorotokra! Előbb jóllakom. 




A madáretetőnél is van ám rangsor! Ha a meggyvágó jön, a cinegék elrepülnek. Ha a szajkó jön, akkor nem csak a kicsi madarak, de még a fakopáncs is átadja a helyet.






Csuszka




Karácsony táján az etetőknél cinegéket láttam. 










Verebek

Érkezik a haragos tekintetű meggyvágó

Nagy fakopáncs az avarban kutat


2013. December 26. Újság a házi etetőmnél! Ma megérkezett a feketerigó tojó. Nem ám akárki, hanem aki az elmúlt télen is itt járt! Honnan tudom? Onnan, hogy egyrészt nem változott, pontosabban a tollai sötétedtek csak és onnan, hogy teljesen otthon érzi magát. Mikor nem láttam az udvarban, kinéztem, hogy kicseréljem a vizet és kirakjak új eleséget, körtét, diót, meggyet. Meglepetésemre ott volt az udvar sarkában, a vadszőlőnél keresgélt, kapirgált gilisztát. Nem is zavarta, hogy közvetlen mellette mentem el. Úgy tűnt, hogy megismer. Persze fogalmam sincs, hogy ez ténylegesen így van-e.
2013. 12.30. Azóta is a délelőttöket itt tölti a madárka. Leginkább a körtét eszegeti vagy fötör a szeder bokornál. Mikor nem táplálkozik, csak ücsörög és nézeget erre-arra.
2013. január elsején az állatok számára a  szilveszteri rettenet miatt nem voltam biztos benne, hogy reggel jön a madár. Jött! Nem lett baja. Azóta a meleg időjárás miatt sokszor csak kétnaponta érkezik. Egész nap ücsörög, eszik, szürkületkor távozik. Kedvence még mindig a körte.


2012-2013.Tél

Talán a rohanó hétköznapokon észre sem vesszük mi minden nyüzsög körülöttünk. A lakott területek, városok és falvak fantasztikus élővilággal és madárvilággal büszkélkedhetnek. Csak pici időt kell rászánni és máris személyesen megtapasztaljuk jelenlétüket. Télen különösen számít, hogy a jólelkű madárbarátok megfelelő táplálékokkal lássák el a be-betérő madarakat. Nagy élményben lehet része annak, akinek nagyobb kertje van, így télen-nyáron figyelheti a madarak életét. Akiknek ez nincs még nem kell lemondani a madár-vendégekről. Az erkélyeket is szívesen látogatják. A körülöttünk élő, repkedő madarak elég hamar hozzászoknak az ember jelenlétéhez, zajokhoz. Megszokják, cserébe pedig biztos ellátást kapnak a zord, fagyos, havas napokon.
Magam sem rendelkezem nagy udvarral. Inkább pihenő udvarnak nevezném. Mégis úgy gondoltam, hogy teszek egy próbát és gondoskodom a madarakról. Az udvar vadszőlővel van befuttatva, így az egyik táplálék a vadszőlő bogyója adott volt. Szeretik a feketerigók. Ez már előző télen bebizonyosodott. Talán innen jött az ötlet, hogy idén bővítem és más madáreleséget is kiteszek. Hátha érkeznek madarak. Igazán nem csalódtam, sőt, várakozáson felül érkeztek a madarak hol kisebb, hol nagyobb számban, pedig a belvárostól pár percre élünk. Talán a közeli erdőnek is köszönhető, hogy a madarak felkutatják télen a táplálék forrásokat.
Ennyire gyorsan még sosem teltek a téli napok! Mindig akadt valami meglepetés. Egyszerűen a szárnyas vendégek életet hoztak a borúsabb, hidegebb, zordabb napokba. Szívmelengető élmény volt a madarak figyelése. Sajnos nem a szabadban fényképeztem, olykor két ablakon át.



Feketerigó

Feketerigók. A tojó elkergeti a hímet

Széncinege

Vörösbegy

Feketerigók

Feketerigó tojó

Vörösbegy

Kékcinege
Barátposzáta, tojó










                                   

Barátposzáta, tojó

Feketerigó, tojó

Feketerigó tojó

Feketerigó, tojó

Feketerigó, tojó

Feketerigó, tojó

Feketerigó, tojó

Feketerigó, tojó




Ez már március 15-e. Valószínű senki sem felejti el a zord napot. Hóesés ezerrel, a többi a hírekben. A fekete rigó is visszatalált az élelemforrásához. 
 A fekete rigó hím bebújt a vödörbe. Legalább nem érte úgy a szél.




Repce
Ez már csak az etető emléke. Pár mag új életre kelt, a napraforgóból is pár kicsírázott.



Találkozunk újra ősszel! 
















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése