Széncinege

Barát cinege

Barát cinege eszik. Egy kék cinege elzavarja. A napokban esett hóból ennyi maradt.

Bólyi baglyok

Nem ígérkezett meleg idő. Néhol az úton még fagyott is. Bólyba mentem célirányosan, hogy megnézzem, vannak-e fülesbaglyok. Már 2-3 éve terveztem, mivel olvastam róla, hogy a baglyok októberben rendszeresen meglátogatják a teret. Maradnak pár hétig, azután odébbállnak. Hát utánajártam: járókelőktől kérdeztem, melyik fán szoktak lenni a baglyok, mert egyet sem láttam. Mutatták azt a bizonyos fát. Mástól is érdeklődtem, de azt mondta, hogy kb. egy hete elmentek és volt 8-10 egyed.  Na ennyi volt a baglyos találka - gondoltam. Indultam is az autóhoz, aztán irány haza. Jó, hogy még valakinek említést tettem szándékomról, hogy a baglyok miatt jöttem. A csalódásom el is oszlott, mivel az új információ szerint a baglyok nem mentek el, csak más fákat választanak nappali pihenőnek, az örökzöldek sűrű ágai-levelei között jobban védve vannak a hidegtől. Nos, nem telt bele egy perc sem és megpillantottam az elsőt. Járkáltam  újabb fákat keresve, ahol további pihenő baglyokkal találkoztam. Este aztán útnak erednek, talán a közeli szántóföldeken keresik az élelmet.

Egy biztos, máskor is meglátogatom őket.

Egy királykát is sikerült elcsípni. Fényképezni nem volt egyszerű, mert állandó takarásban mozgott a parányi madár, ráadásul messze, fenn a fa tetejénél.

Malomvölgyi-tónál

A bólyi  "baglyazás"  után még megnéztem, mi a helyzet a Malomvölgyi-tónál. Nagy volt a csend és a hideg. Csupán a tőkés récék húztak el csapatban.

Malomvölgyi-tó

A mai nap volt még igazán meleg, napsütéses. Ezt ki is használtam. A malomvölgyi-tónál töltöttem el felejthetetlen órákat. A fű még nedves volt, ezernyi vizes gyöngyszem ékszerezte fel. Fél kilenc tájékán már tudtam fácánokkal nem fogok találkozni, mégis megnéztem. Kis madarak csapata bújt meg a fák ágai és termései között. Várni kellett, hogy meg lehessen pillantani őket. ...és közben észrevettem szemközt a rókát. Messziről be sem lehetett azonosítani. A gépet azon nyomban rá irányítottam és kattintottam. Miután láttam, hogy róka, több sem kellett, lefotóztam párszor. Talán a területét járta be, talán ő is a fácánokat kereste. Hamar eltűnt a sűrűben. 

A róka után fel sem ocsúdtam, hallottam, valami mocorgást a bokrok alatti avaron, feketerigóra tippeltem. Mókus volt. A földön kotorászott. Igyekeztem észrevétlen maradni. Nem akartam elijeszteni. Szerencsére a sűrűből előbukkant, majd felszaladt valamelyik fára. Ennyi maradt belőle. Aranyos volt.

És ők,  a csivitelő madárkák, magasan reggeliztek a termések terülj-terülj asztalkájáról.

Sordély

Szajkó

Tengelicek reggelije. Szorgosan szedegették a mácsonya magocskáit.

Ő a meggyvágó, aki csak tömődött és tömődött. Jópofa, ahogy jár a csőre evés közben.

Ezen a fán volt a meggyvágó, alig találtam meg a sűrű, vékony ágak között.

...és jutott még az aranyőszből is.

Egy csepp őszi malomvölgyi-tó

Gyapjas tintagomba