2013. július 30., kedd

Házi rozsdafarkú

Házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros)

Egyik kedvenc madaram. Több kép alapján is be tudom mutatni. Először még októberben találkoztam vele, meglátogatta a téli etetőt. Tavasszal ismét felbukkant. Jelek szerint többször is, amiből arra következtettem, hogy esetleg a közelben fog fészkelni. Így is lett. A szemközti, nem lakott házban talált biztos fészkelő helyet egy bodzabokorban. Alkalmam nyílt megfigyelni, miként viselkedik, hogy dalol. A széncinege nagyságú madárka a farktollait jellegzetesen billegeti. Sőt, mielőtt a helyére érkezik és magasabb helyről szétnéz, még mintha meghajolna, vagyis rugózik  többször is. Finom kis hangjából zárt ablak mellett is felismerem. A hím általában díszesebb, a torka és a begye feketés, felül sötétszürke, szárnyában elmosódott fehér látszik. A tojó alsó teste is barnásszürke, a fiatalok pettyesek. Gyakran előfordulnak a tojóhoz teljesen hasonló hímek is. Szeretnek valami magasabb vagy kiugró pontra kiállni, kémlelni. pl. villanyvezetékre, antennára vagy sziklacsúcsra. Egyes, főként idősebb egyedek áttelelnek. A tojó egyedül kotlik az általában öt fehér tojáson. 12-13 nap múlva már ki is kelnek a fiókák. Ekkor már mindkét szülő hordja az éhes szájaknak a pókokat, rovarokat. A párok évente kétszer vagy háromszor is költenek. nem maradnak azon a helyen, szerte kóborolnak.

Házi rozsdafarkú - pókkal a csőrében









Házi rozsdafarkú
A "gondolkodó" madárka. Már megint honnan szerezzek ennivalót az éhes fiókáknak? Fárasztó egy nap.

Házi rozsdafarkú éneke. Büszkén és magabiztosan fújja a nótáját általában délelőtt és este felé, költés előtt. Felhívja magára a figyelmet és védi a területét.


Ez ám a jó fogás!



Ahhoz képest, hogy közvetlen itt él köztünk, már megszokhatta az emberi jelenlétet. Ha a magasban van, annyira nem is zavarja a csekély forgalom. Ha közelebb van, rögtön észreveszi, ha figyelem. Főleg ha fényképezőgép is van nálam. Ha fényképezni szeretném, egyszerűen becsukom az ablakot, így később észleli vagy nem is veszi észre. Amúgy nem is akarom a magánéletét zavarni a fotózással. Pár alkalmi felvétel és kész.

Győzelem! Ismét fogtam valamit!

...egy hete nem láttam a madarakat! Nem hallok semmilyen fióka csicsergést :(. Mi történhetett? Talán az esős idő az oka? Sajnos nem hiszem. Macska járt ott vagy megijedtek valamitől? A szomszéd hangos munkálataitól? Esetleg valami sikló intézkedett? Talán nyest? Hiányoznak. 
Közben eltelt újabb 10 nap. Sehol semmi, azaz távolabbról hallok időnként házi rozsdafarkú hangot. Megpillantanom azóta sem sikerült. Sajnálom, kár, hogy így végződött. Jó lett volna látni a fiókák növekedését, természetét, talán az első reptüknek is szemtanúja lehettem volna... a fürdésüknek. Ha nem hát nem, ennyi is nagy élmény volt.
Azért mindig eszembe jutnak, ha esetleg máshol, kirándulások alkalmával látok vagy hallok ilyen madarat.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése